Jöttünk, láttunk, írtunk, forgattunk

Jöttünk, láttunk, írtunk, forgattunk

A Komlósi Oktatási Stúdió diákjainak kétkezi munkái láthatóak, olvashatóak ezen a blogon. Hogy miről szól? Néha az életről, néha a szerelemről, néha rólunk. Egy csipetnyi minden KOS-os diákból... Szóval bátran görgetni!!! Üdv, a "főszerk"

Friss topikok

  • Lorina0101: Szeretném, ha Kocsis-Meriadt Brigi írna egy két példát "Instant " versekre, ismert és ismeretlen s... (2013.06.25. 19:17) A vers vajon mi?
  • Péter Bernáth: Szerintem maradjunk a nőknél. A hagyományos görög értelmezés szerint a múzsák nők voltak, s ezt ve... (2013.05.25. 19:22) Bús a múzsa, nincsen munka
  • Péter Bernáth: Azt mondanám, hogy tökéletes, de amikor a végén kiderül a nevek kiléte, akkor eszembe jut Bátor és... (2013.05.20. 19:05) A kevesebb néha több
  • njoy87: Nem értem a posztolót. Az elején a taxisofőr egy idióta, mogorva pöcs, amikor beszélgetést kezdemé... (2013.05.19. 16:17) Személyszállítás kérésre
  • Kocsis-Meriadt Brigi: Soha ne mondd, hogy soha, de a hatásvadász befejezés kedvéért azt kell mondjam, itt a vége:) (2013.05.16. 19:48) Eredménykimutatás és éves mérleg

A név kötelez...

2013.03.23. - kosblogger 1 komment

Sokan gratuláltak mostanában a hivatalokban, amikor intéztem az új személyim, jogsim, útlevelem, lakcímkártyám, adókártyám, TAJ-kártyám, bankkártyám, diákigazolványom… és még sorolhatnám. El is gondolkodtam rajta, hogy veszek egy egyszerű karikagyűrűt, ha lúd, legyen kövér alapon. Legalább ha valaki olyan nyomul rám, aki nem szimpatikus, lesz mit jelentőségteljesen megforgatni az ujjamon. Szánalmas.

Amúgy meg az ember nem is gondolná, hogy mennyire igaz a „Nomen est omen” mondás. Amikor ültem az anyakönyvi hivatal előtt, és éppen az új születési (!) anyakönyvem állították ki, mintha Kocsis-Meriadt Brigittaként láttam volna meg a napvilágot, azért volt egy erős mentális öngyilkosság érzetem. Frankón, adminisztrációs-bürokratikus szempontból Kocsis Brigi sosem létezett. Kitöröltem a rendszerből.

Sok mindenen gondolkozik ilyenkor az ember. Például, hogy hova tűnnek azok a szavak, amiket kiradírozunk?

 

Kocsis-Meriadt Brigi

-----

 

Nomen  és  Amen

 

 

végérvényesen kinyírtam Kocsis Brigit.

ne aggódj, többé nem zavar már senkit

 

----

 

nem fog többet szerelmes számokon sírni,

nem fog hozzád nyálas verseket írni.

 

nem fog félórákat várni a hintán,

nem fog átlátni a hézagos szitán.

 

nem fog hisztizni, hogy szar az élete,

nem kérdi, hogy az utolsó buszt elérted-e.

 

nem fog rinyálni, hogy sok a dolga,

mert teljesítménykényszeres születése óta.

 

nem kérdi, hízott-e tegnap óta a segge,

és jó lesz-e az új cipő, vagy kár, hogy megvette,

 

és nem is lesz több szánalmas kajarohama,

hogy lenyeljen mindent, mielőtt kimondja.

 

de nem is fog érted menni hajnalban,

várni a Kosztolányin egy szál pizsamában.

 

nem korzózza végig veled fél Budát egy este,

hogy a megfelelő padot a borhoz megkeresse.

 

sőt, a Kilátón sem fog többé iszogatni veled

és nem fogja megsimogatni, ott hátul a fejed

 

nem ad több római ötöst az Apusnak

és nem törli le a vért, ha esetleg behúznak

 

nem eszi ki a paradicsomot a szendvicsedből

és véletlenül sem mond véleményt a véleményedről.

 

-----

 

tudom, nem vagy már az enyém, sőt ellenkezőleg,

én nem tudom magamat elvenni tőled

 

ám legyen. inkább nevet váltottam.

hogy Kocsis Brigit örökre neked adhassam.

 

Címkék: vers irodalom szerelem Kocsis-Meriadt Brigi

A bejegyzés trackback címe:

https://kosblog.blog.hu/api/trackback/id/tr865163600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dóri Csizmarik 2013.03.27. 00:16:34

Minél többször olvasom, annál jobb! és amit mondtam, remélem olvassa, és megszakad a szíve!
süti beállítások módosítása