Mára is egy szerelmetes versikét hoztam, sok dolgot nem kommentálnék hozzá. Piros tojás mellé fogyasszátok sok szeretettel! Aztán kedves hölgytársaim, ér ám magunkra ismerni, nem árt egy kis önkritika...

Kocsis-Meriadt Brigi

-----

ha szeretsz,

én ezt az oldalt

nem kívánom látni.

jöhet akármi,

én ugyanannak akarlak,

ami voltál.

morzsákból kaparlak

össze, ha kell,

csak építhessek

egy egészet,

aztán az enyészet

úgyis elnyeli azokat

az emlékeket,

ahogy készítettelek,

és ha a jóslatok beválnak,

megteszlek múzsámnak.

aztán ha bántanak

az igazságok,

mindent módszeresen

 hozzád vágok,

s te lehetsz a hibás.

én meg az áldozat.

mi más.

és még mielőtt megszólalnál,

rád csapom az ajtót.

aztán az első saroknál

már mentségeket keresek

és teljesül az évezredek

törvénye:

a nő megbocsát.

csak azt nem látom át,

hogy ezt a furcsa játszmát

én eszeltem ki,

és nem hibás senki,

ha valami félrecsúszik.

ehhez tényleg

semmi közöd,

de kérlek,

ha szeretsz:

ne mutasd a másik feled.